„Hétköznap és ünnep: kölcsönös megtermékenyítői egymásnak. Az egyik nemcsak mértéke a másiknak, de emelője is. [...] Szürkesége a hétköznapoknak: talán legméltóbb színe az igazi áldozatnak. Az út pora a vándorok palástja. Isten a legszürkébbért adja majd a legszebb ünneplőt cserébe."

Pilinszky János

A fenti Pilinszky - sorok köré fűzte Deák István igazgató úr ünnepi beszédét. A történelmi események felidézésén túl, beszélt a hétköznapok dicső ünneppé válásáról, a családi, vallási, nemzeti ünnepekről, valamint arról, hogy hogyan válnak egyes napok történelem- és sorsfordító, az egyén, és a nemzet életét, sorsát meghatározó, megváltoztató ünnepnapokká.

Mit szerettek volna '56 hősei? Mindenekelőtt a kommunista pártdiktatúra helyett, szabad választásokon alapuló demokratikus államformát. A többpártrendszer bevezetését. A társadalmi szinten kiváltságos pártarisztokrácia eltörlését. Az elnyomó szervek (ÁVH) azonnali felszámolását. A katonai blokkból, a Varsói Szerződésből való azonnali kilépést. A munkabérek reálértékének helyreállítását és a beszolgáltatások eltörlését. Természeti kincseink, az urán, a bauxit szabad áron való értékesítését. Az ország katonai megszállásának megszüntetését. A szovjet kultúrpolitika helyett teljes vallásszabadságot, hagyományainknak megfelelő oktatást. Független sajtót.

Iskolánk 4. osztályos tanulói a „Hősök emléke ébred" című megható műsorral 1956 hőseire, áldozataira emlékeztek. Felkészítőjük Greskó Istvánné és Körömi Péterné tanítónők. A műsorban közreműködött iskolánk énekkara Petricska Eszter tanítónő vezetésével, gitáron kísért Licskó Tibor, a Lavotta János Zeneiskola tanára.

Repkáné Tóth Bernadett

_____________________________________________________________