Az ünnep hangulatát figyelembe véve iskolánk programszervező csapata azzal a reménységgel és lehetőséggel tekintett erre az időszakra, hogy egy közös, szervezett kirándulással emlékezzen meg iskolánk közösségéről.

A reggelt gyalogtúrával kezdtük a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Változatos, gazdag programok színesítették a napot, a legkisebbek rókavadászaton vettek részt. Nem maradhatott el az osztályok közötti labdarúgó bajnokság sem.

A korábbi évekhez hasonlóan most is összemérhették erejüket kicsik és nagyok a váltóverseny alkalmával. Többféle vidám, játékos feladatot kellet a csapatoknak végrehajtani. A verseny során mindenki lelkesen küzdött, s az elért eredményektől függetlenül a résztvevők remekül érezték magukat, sokat nevettek, s kellemesen elfáradtak.

Tavalyhoz hasonlóan az idén is – a gyerekek örömére – nagy népszerűségnek örvendett a rendőrautó, tűzoltóautó felszereléseinek szemrevételezése.

A programok közötti pihenőidőben a természet templomában tartottuk meg az áhítatot. Tiszteletes asszony gyermeki nyelven megfogalmazva arról beszélt, hogy mindannyiunknak figyelmünk középpontjába kellene állítanunk teremtett voltunkat: az ember és környezet teremtettségét, mégpedig a Jézustól tanult szeretet szemével nézve.

Ebben az évben újdonságokkal is színesítettük programunkat. A szomszédos Kazinczy-kertbe látogattunk el. A 3. és 4. osztályosok a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokot tekinthették meg. A tárlatvezetés után számos kérdést tettek fel a nagy nyelvújító életéről hallottakkal kapcsolatban.

A felső tagozatos tanulók a nyelvmúzeum kiállításaiban barangoltak, majd múzeumpedagógiai foglalkozásokon vettek részt a Nyelvlesen. „Kalandozások a nyelv körül” című tárlatban.

Kicsik és nagyok körében a legnagyobb tetszést a „Limbó-tánc” aratta, melyhez minden táncos lábú jelenlévő csatlakozhatott. A szülők tapssal lelkesítették őket.

A nap folyamán a hangulatos zene biztosítva volt, s közben főtt a finom gulyás, pörkölt, lebbencs, babgulyás, szorgos kezek készítették a tócsnit, sült húst, hamburgerpogácsát. Az osztályoknál bizony jól jött a szülői segítség, hogy minden belekerüljön az ételbe, s mindenből annyi, amennyi kell.

A jól végzett munka jutalma volt a bográcsokban elkészült finom étel, amit közösen elfogyasztottunk: szülők, gyerekek, pedagógusok kóstolgatták a finomabbnál finomabb ételeket.

Az együtt éneklés zárta a délutánt. Élvezet volt látni a színpadon, az örömmel éneklő gyermekek látványát, mely mindannyiunkban megerősíti azt a meggyőződést, hogy az együtt éneklés elmélyíti az összetartozás élményét, ami az egyik legjobb érzés.

A közösen eltöltött nap, a jó hangulat csapatépítő jelleget öltött, ami tovább erősítette tanár-szülő-tanuló eddig is jónak mondható közösségi szellemét, összetartozását.

A Petőfi Sándor Református Általános Iskola tantestülete megköszöni minden szülőnek és szülői munkaközösségnek a munkáját, lelkesedését, segítőkészségét, hogy hozzájárultak e nap megszervezéséhez.

Élményekkel feltöltődve folytathatjuk tovább a tanévet.

Áldás, békesség!