„A fényt nem lehet megvilágítani” – írja Szabó Magda.
„A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét” – fogalmazza meg ugyanezt Weöres Sándor
Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, dédmamákat. Megköszönjük a sok szeretetet, törődést, gondoskodást, mellyel születésünk óta körbe vesznek, elhalmoznak minket. Ez az ünnep a legmeghittebb, legbensőségesebb, amely elsősorban az édesanya és gyermek kapcsolatáról szól.
Iskolánk első osztályos református felekezetű tanulói május első vasárnapján templomi szolgálat keretében örvendeztették meg az édesanyákat, nagymamákat, az egyházközség tagjait. Köszöntötték őket versekkel, énekekkel, hangszeres zenével, öleléssel, egy szál virággal.
Kívánom, hogy az év minden napja aranyozza be minden gyermek, minden édesanya szívét, örökké ölelje egymást a gyermeki és az anyai lélek! Kívánom, életünk minden napja legyen anyák napja, hiszen ez a nap egy gyermek számára az örök virág, a legszebb, a legszentebb, a leggyönyörűbb nap!
A mai nap, a mai ünnep azért van, hogy arra is fény essen, aki egész évben világít.
Boldog Anyák napját kívánunk!